Arccal a halnak archív

Somló Dávid: KERENGŐ

2017. május 12. 18:00, 19:30 és

2017. május 13. 10:30, 18:00, 19:30

 
 
3
 
 

Egyszerre közösségi koreográfia, a nézőt átölelő hang kompozíció és bensőséges meditáció egy üres épület terein. A ‘Kerengő’ arra keresi a választ hogy miként létezünk és létesítünk kapcsolatot amikor nem maradt más csak sétálni és hallgatni. 

Az előadás egy olyan kollektív mozgás és hang koreográfia megteremtésére invitálja a résztvevő nézőket amely egyszerre képes teremteni elmélyült jelenlétet, párbeszédet folytatni egy gyárépület tereivel és kísérel meg reflektálni arra, hogy hogyan élünk és lépünk interakcióba egymással egy urbánus térben. Az ARTUS Studió gyárépületét a résztvevők által bejáró darab így lesz egyszerre helyspecikus performansz és a nézőkben megszülető közös színházi élmény.   

ka lvin lenadscape 1

Somló Dávid Budapesten élő interdiszciplináris alkotó/zenész. Az elmúlt években olyan interaktív hang alapú performanszokat készít, amelyek mozgó hangforrások segítségével emelik ki a tér, a test és a hang kapcsolatát és egy a befogadót átölelő előadói teret teremtenek. Elődásai bemutatásra kerültek szerte Európában és Brazíliában is többek között a FIME Sao Paolo (BR), CROSS Awards (IT), NOW'16 (UK), Audiograft Festival (UK), Montag Modus (GER) és UH Fesztivál (HU) keretében. Az L1 egyesület rezidens művésze 2017-ben.

Video az előadás színházi verziójáról: 

Az egyszerű instrukciók/korlátok megnyitják a lehetőséget a komplexitásba való elmerülésbe. Műhelymunka társas kapcsolódásokból. Mikrokozmosz volna a legtalálóbb egyszavas kritika. (…) A tér és idő fundamentális aspektusai Somló érzékeny kezelésével lettek megteremtve és újrateremtve. ” Alexandra Baybutt, Bellyflop Magazine

davidsomlo.com


 

Lukács Mihály: ROMÉPÍTÉS- helyszínházfilm
 
2017. május 6. és 7. 20:00 órától 
IMG 6191
 
 

ZÁRÓEGYENLEG

Minden életmű

egy-egy életbe kerül.

EMLÉK-TÁBLÁCSKA

Egy-egy téglát mind
adtatok a romhoz, mely
csakis az enyém


 
Minden tett, szándéka ellenére,romépítés. Az elvakult és gyönyörű akarat, ahogyan megállíthatatlanul, szakadatlanul építjük saját életművünk, így: emlékművünk. Fodor Ákos haikuit használjuk kutatásunk ugródeszkájának. A haikuk téglák, melyből az előadás szerkezete épül fel. A színházi formákat a film nézőpontját használva bővítjük a nézői szerepet újragondoló valódi utazássá.
 
Alkotók: 
Hantos Násfa
Kemény Rozália
Lukács László
Lukács Máté
Mayer Zita
w. Horv ' th Tibor
Mózes ZoltánKülön köszönet: Négyesy Attila,Szalay Henrietta
Zenészek: László Lilla, Heppes Miklós
Zenei vezető: Lukács László
Nézőtér-tervező: Heppes Miklós
Képzőművész munkatárs: Nyíri Julianna
Jelmez: Szabó Luca
Nézőtér:  Szondi Dávid

Lukács Mihály projektje.
Producer: Kompánia Színházi Társulat
Az Artus Kortárs Művészeti Stúdió -  Arccal a halnak programjának keretein belül jöhetett létre.
 
Támogatók: NKA, Visegrad Fund, Zsámbéki Színházi Bázis

Kalmár Ákos: Esumi és Asao
Acsai Roland azonos című nó drámája nyomán
2017. március 17-én és 18-án     20:00  órakor

honlapra kalmarakos

Küldetés

A Ziggurat Project célkitűzése tér-specifikus előadások létrehozása különböző művészeti ágak szerves vegyítésével. Ennek megfelelően, Acsai Roland Radnóti-díjas és Zelk Zoltán díjas drámaíró, író, költő, műfordító modern nó-dráma imitációját egy összművészeti alkotás formájában dolgozzuk fel. Roland a kezdetekben a nó-drámákat szabadtéren játszották, később kerültek csak a speciálisan erre a célra létrehozott, sajátos színházi terekbe. Mi sem csupán hagyományos teátrumi térben gondolkodunk: a darabot múzeumtérben, mint semleges, üres térben is bemutatjuk. Kísérletünk többek közt kiterjed e két hagyomány (színházi és nem színházi tér) felelevenítésére, újragondolására. Emiatt a darab minimális eszközhasználattal él, ebből kifolyólag több különböző helyszínen is megállja a helyét, hűen megőrizve a dráma cselekményét, annak keleti ihletettségét.

Az előadás munkacíme Esumi és Asao, ami megegyezik a Roland által írt nó-dráma eredeti címével. A darab szellemiségét, látványvilágát, eszközhasználatát, zeneiségét tekintve erősen merít a japán kultúrából, művészeti ágakból, színházi, zenei és tánc formákból (harcművészet, zen filozófia, a nó-dráma hagyománya) oly módon, hogy mozgásrendszerében, képi világában letisztult alkotás jöjjön létre, ami lineáris módon követi a dráma szerkezetét.

Az előadás kísérletet tesz arra, hogy a japán hagyományokat miként vagyunk képesek magyarként befogadni, újraértelmezni és saját színházi nyelvezetünkön keresztül kifejezni. Nagyon fontosnak tartjuk a próbafolyamatot megelőző kutatási fázist, ami a japán mozgás és zenei világ elmélyült tanulmányozásából áll külső mentorok (a téma szakemberei) segítségével, útmutatásával. Nem reprodukálni szeretnénk a keleti világ hagyományait, hanem az elsajátított ismeretekkel dolgozva egy, az előadók ezen tapasztalataiból leszűrt belső élményein alapuló előadás létrehozását tűztük ki célul.

Az alkalmazott zene szerepe a műben

A japán zene kialakulását az ősi kínai kultúra által gyakorolt hatásában találjuk meg. Hangzásvilágára és zeneelméleti gyökereire nagy befolyást gyakorolt. Az ősi kínai és japán zene ötfokú és hétfokú hangsorainak matematikai, összhangzattani alapjai és megszólaltatásuk módja egyaránt számos kapcsolódási pontot feltételez az ókori görög zeneelmélettel kapcsolatosan. Bizonyos értelemben rímel a későbbi korok európai zeneszerzők által használt különböző pentatóniák és modális hangsorok újbóli felelevenítésére, használatára is. A földrajzi, vallási és kulturális különbözőségek miatt azonban, az esztétikai és tartalmi lényege eltér, ezáltal egy másfajta zeneelméleti értelmezési tartományba esik. A zenészek a zenei anyag kialakításánál, épp ezt a kettőséget, a kultúrák eltérésének, hasonlóságának párhuzamos egyidejűséget szeretnék kihasználni.

A zenei koncepció egy olyan hangzásvilág kialakítása, melyben a hagyományos japán zene a magyar népzenével és klasszikus zenével korrelálva születik meg, tanulmányozva és figyelembe véve az ázsiai valamint az európai zeneelmélet alapjait, annak kulturális hátterét. A zenei kifejezés eszköze és módja az előzetes kutatások ismereteinek tükrében, egy kötött összhangzattani és formatani rendszerben való rögtönzött komponálásban valósulna meg, a mű dramaturgiájához hűen kapcsolódva. A japán zene nó színházban elfoglalt szerepéhez és zenei narratívájához hasonlóan - a tánc koreográfiájának tartalmi elemeihez kötődve - egy erőteljes, feszültségkeltő, a keleti értelemben elgondolt "idő megdermedését" megidéző, katartikus zenei atmoszféra létrehozása a cél.

 
Esumi: Kovács Emese
Asao: Kalmár Ákos
A Bambuszliget Boszorkánya: Munkácsi Ádám
Isten: Porteleki Áron
Zenészek: Munkácsi Ádám, Porteleki Áron
Koncepicó, maszkok: Kalmár Ákos
Rendező - koreográfus: Kalmár Ákos
Tervezett időtartam: 40-45 perc
 
Támogatók: Sín Kulturális Központ, Artus Stúdió, Pro Progressione, Japán Alapítvány
Külön köszönet: Batarita

Az előadás után fellép:

Mózes Zoltán és Ratkóczi Huba duó

PSEUDOBOMBS

"Industrial experiment dark blues", elektromos kalimbával és "hegetárral".

Mózes és Ratkóczi e két estére, a tőlük megszokottól eltérő, új zenei formanyelvet dolgozott ki, melynek középpontjában az improvizáció, illetve kísérleti zenei eszközök létrehozása és használata áll. Az újszerű hangzásban ismerős elem lesz a rájuk jellemző, masszív dob gitár együtt játék. A zenész páros sokak számára ismerős lehet a budapesti underground zenei életből. Néhány példa, a teljesség igénye nélkül : Napokon, Soulbreakers, Sovák Anna és zenekara, Seen, Esclin Syndo ...

MOZES RATKOCZI kw


Unknown Text – Insert /Tőled tanultam az egyéniségem/

2016. szeptember 16-án és 17-én
20:00  órakor

„Minden test mindaddig nyugalomban vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában marad, amíg a rá ható erők mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszerítik.” (Newton I. törvénye)

Az „Insert” a személyiség külső tényezők hatására történő alakulásával foglalkozik. A koreográfia három emberi test egymásra ható mozgásával szimbolizálja az énkép dinamikus fejlődését, ahol a figyelem a jelenség absztrakt leképezésére és annak mechanizmusára irányul. A különböző hatások feldolgozása és beillesztése sokszor magunk számára is egy láthatatlan folyamat, melynek pontos következményei nem írhatók le képletekkel. Éppen ezért célunk a tánc- és a vizuális művészet eszközeivel olyan akció-reakció fejezetek megjelenítése, ahol akár több különböző hangulatú és látványú végkifejlet tárul a néző elé. Mindezt az események újrajátszódásával és a külső erők változtatásával próbáljuk elérni.

Az „Insert” tehát nem egy lineáris vázra komponált darab, akárcsak Max Frisch Játék az életrajzzal című drámája, melyben a főszereplő „mi lett volna ha… ? ” kérdéseire az életrajzának újrajátszásával kap válaszokat, illetve lehetőséget egy alternatív befejezésre.

Alkotók / Előadók:  Békési Szanett, Oláh Balázs, Sessi Kriszta
Installáció, Zene:  Békési Ervin
Jelmez: Hornyák Dóra
PRODUKCIÓS PARTNER : KATLAN CSOPORT
Támogatók: Új Előadóművészeti Alapítvány, Műhely Alapítvány

 
Tóth Laura, Závodszky Rita: Yin
 2016. szeptember 16-án és 17-én

A kínai taoista filozófia a yin és yang elvén alapszik. Szimbólumában megjelenik egy mindenre kiterjeszthető világnézet, amelyben az ellentmondások összefonódnak és függenek egymástól. Amikor kimondjuk a yin szót akaratlanul is gondolunk a yangra. Egy fogalom felvázolásánál, mindig mögötte rejlik annak ellentettje, amely nélkül nem is létezne. Míg a yin többek között a hideg, a víz és a nő, addig a yang a meleg, a tűz és a férfi szimbóluma. Így a yin látszólag nem egész, mégis önmagában is teljes. Az előadás olyan elmék szüleménye, akik rendkívül különbözőek, de mélyen gyökerezik bennük a hasonlóság. A táncosok nem eljátszák szerepként a nőiséget, hiszen két női szereplő van a színpadon. Megkomponált, színpadias és parodikus jelenetekkel mutatják be, hogy számukra mit jelent nőnek lenni. Beáztatják a humor filterét az élet vizébe és keresik azt az ízesítést, ami a szélesebb közönség számára is fogyasztható. A darab elején alázattal ajánlják fel munkájuk gyümölcsét a közönségnek, jelezve, hogy a tánc mindkettejük számára nem csak szépség és izzadtság. A témában sokféle asszociációval dolgoznak, azonban konkrét mondanivalójuk sokszor csak a sugallás szintjén jelenik meg, mint például a női szeszély, a szexizmus és az erőszak. Emellett az is felmerül, hogy a vallási gyökerű indiai tánc átalakulhat-e gyermeteg civakodássá, miközben a földön hempergő kortárstánc keresi, hogy hogyan lehet emelkedett. A sok szerep után végül a tiszta tánc lesz az, amely lemossa az előző kérdésfelvetéseket és hagyja, hogy csak ők legyenek. Azok akik. Nők.

Bemutatja a MoTus Mozgásszínházi Egyesület
Alkotók / Előadók: Tóth Laura, Závodszky Rita

Marcio Kerber Canabarro és Molnár Csaba:TROPICAL ESCAPE

BEMUTATÓ: 2015. május 22., 20 óra

A TROPICAL ESCAPE Marcio Kerber Canabarro és Molnár Csaba önszerveződő kollaboráció-sorozatának első állomása, mely az előadásban használt anyagok és ötletek megmunkálását, feldolgozását helyezi középpontba. Megpróbál kapcsolatot teremteni olyan művészek munkásságával, amelyek nem csak alkotásként, hanem egyfajta életformakánt is beazonosíthatók. Például a multi skilled drag queen előadók és az underground queer performansz kultúra.

A TROPICAL ESCAPE mocskos álmok tanulmánya. Konkrét referenciákat használ, viziói összekapcsolják az exotikus paradicsomokat a fantázia laboratóriumaival. Az előadás fikciók kollázsa: Hollywood, pornó, olasz mozifilmek, dél- amerikai szappanoperák, francia balettek, szórakoztatóipari számok, születésnapi partik karakterei és rituáléi keverednek benne. Játékossága, bohózatszerűsége a másságot egy olyan alternatívaként mutatja fel, ami képes a normalitásból és a realitásból kiutat kínálni.

Alkotó-előadók:  Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba

Látvány: Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba

Fény: Mervel Miklós

Támogatók: Artus Stúdió, SIN Kulturális Központ, Új Előadóművészeti Alapítvány, Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba


Drávucz Petra, Szűcs Dóra Ida: Útszeretők

Bemutató: 2015. május 22., 20 óra

 utszeretok 1

„A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. 

Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti 

az életnek, a földnek, a szívnek és a gyomornak ezt a két helyét

és erről letérni éppen úgy nem lehet mint a vonatoknak a sínekről.”

                                                                                                                                                     Fekete István 

Az ÚTSZERETŐK kortárs, Lábán-díjra jelölt táncszínházi produkció alkotói Drávucz Petra és Szűcs Dóra Ida, akik a Budapest Kortárstánc Főiskola végzett fiatal táncosai. Az alkotók azóta is folytatják a közös gondolkodást, új utak felkutatását, amit az iskola termeiben, szellemében alapoztak meg és számos sikeres tánciskolai produkcióban már kamatoztattak. Az ÚTSZERETŐK két hazai fesztiválon is szerepelt, és kivívta a szakma elismerését, mely a 2013 évi Lábán Rudolf-díj jelölésben is megmutatkozott.

A produkció alaptémája a fiatalság útkeresése. A darab az emberek közötti távolságot kutatja, milyen utak jönnek létre két ember között, például közvetlen találkozásokat idegenekkel, vagy évekig tartó viharos szerelemi viszonyokat. Az egyénre akár rövid találkozások is egy életre meghatározóak, míg máskor együtt töltött évek sem hagynak nyomot, az alkotók ezeket a végletek állítják szembe egymással a maguk fiatalos szemszögéből.

                                 utszeretok 2    utszeretok 3

„az Útszeretők amolyan road movie-stílben előadott bolondos zenés-táncos utazás. Az előadó ex-BUTI-sok, Drávucz Petra és Szűcs Dóra talán már egy új generáció hírnökei: róják a köröket, koptatják az utat, surrog meztelen talpuk alatt a fekete graboplast szőnyeg„

„Erősen gondolkozom, hogy mitől él is annyira ez az előadás, hiszen nem beszélnek eget rengetően új mozgásnyelvet, ugyanakkor a kommersz zenei háttér használata nemveszélytelen – el lehetne hasalni rajta, ha nem elővigyázatosak. De nincs para. Pimaszul veszik maguknak a bátorságot, hogy ellavírozzanak már-már a giccs kapujáig is, aztán zsupsz, egy-két jól irányzott mozdulattal, grimasszal,vállrándítással, szúrós tekintettel, láthatatlan nyelvöltéssel visszarántják onnan az egészet, és kajánul az arcunkba vihognak: ne izguljatok, tudjuk, mitől döglik a légy!

Szóval, ott tartottunk, hogy mitől működik – és a választ itt és most a két előadó lehengerlő egyéniségében találom meg.

Ahogy a maguk koreografálta darabot ténylegesen is a maguk képére és hasonlatosságára formálják. Nem attól izgalmasak, hogy „jó” a koreográfia, vagy, hogy „jól” interpretálnak – egyébként jó és jól! –, hanem hogy ők maguk a darab. Ők maguk a koreográfia.”

Králl Csaba: LÁBÁN-LAUDÁCIÓ: ÚTSZERETŐK

http://vimeo.com/49920835

Koreográfia és tánc:      Drávucz Petra

                                            Szűcs Dóra Ida

 Zene:     Gato Barbieri: Az utolsó tangó Párizsban
                Mireille Mathieu: Les Yeux de L`Amour
                The Zombies: The look of love

Fény:      Pete Orsolya

Fotók:      Hevér Zsófia

Hangtechnika:      Fülöp László


 

DA-DA-DOG Formáció: Aki a spenótot szereti

2015. május 22. 20 óra, Artus Stúdió

A DA-DA-DOG Formáció első megmutatkozására készül. Az alkotók a Budapest Kortárstánc Főiskolán kerültek szoros viszonyba a tánccal illetve egymással. Első előadásukat maga a kortárs tánc, mint jelenség, és az ahhoz való viszonyulások ihlették. Keresik a tánc kontextusát, mindennapi formáját és a koncepció jelentését. Az érthető érthetetlenség, avagy az érthetetlen érthetőség szempontjából vizsgálódnak. Céljuk nem az, hogy megváltsák a világot - ők csak szeretik a spenótot. 

S ti?
 
 
Formálja, táncolja, előadja:
Dömötör Judit, Arnaud Blondel, Szeri Viktor, Harmath Olívia

Rendbe szedte: Harmath Olívia