Goda Gábor: a Szél kapuja

 

Artus – Goda Gábor társulata

 

a Szél kapuja

 

 

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

 

 

Legújabb előadásunkat 2019 áprilisában, az új Nemzeti Táncszínházban, a Tavaszi Fesztivál keretében mutatjuk be.

A Szél kapuja folytatja és tovább bontja két korábbi előadásunk, a Cseppkánon és a Raj gondolatmenetét, mozgás és látványvilágát.

Ahogy a Cseppkánonban a víz, úgy a Szél kapuja előadásban a szél állandó jelenléte tartja össze szövetként a képeket, jeleneteket, akciókat, mozdulatokat, zenéket és vetítéseket.

Mozgásvilágának nagy részét a Tai Chi Chuan, a Shen Dao Kung Fu és az ezekből építkező természetes gesztusok ötvözete adja.

Minimalista és mégis gazdag zenei világa olyan hangszerekre épül, mint a harmónium, a fúvósok, az ének vagy az emberi lélegzet, vagyis mindazon hangszerek és eszközök, melyek a levegő mozgásának, áramlásának gyöngéd vagy éppen vad erejét használják. Philipp György, a Cseppkánon zeneszerzője ez alkalommal is eredeti, nagyvonalú és magával ragadó művet alkotott.

A szövegek Fodor Ákos, Goda Gábor és Krasznahorkai László írásainak részletei, melyek mondva, énekelve, súgva, sóhajtva vagy éppen csak lehelve hangzanak el.

 

“Majd szél lesz,

Majd szélcsend.

Minden lesz.

Minden volt már.”

(Fodor Ákos)

 

 

 

 

Az előadás tere, mely egyszerre képzőművészeti és szellemi tér - mint az Artusnál mindig - most is az egyik legmeghatározóbb alkotó elem. Ez alkalommal is több mint látvány vagy az előadást befogadó hely – a tér maga a mű lényege, tartalma és üzenete.

 

Számos filozófiában a szél a világot és az embert mozgató szellem vagy tudat analógiája, mely önmaga sosem mutatkozik meg, csak a hatását érzékeljük. Általa rezdül, mozdul meg az anyagi világ, felébred, él, pusztul és megújul.

 

Ennek a szellemnek töredékeit az ember gondolatokként, érzésekként vagy intuíciókként éli meg.

De mindezek hol vannak az emberben? Hol keressük gondolatainkat, érzéseinket, látomásainkat? Az agyban? A szívben? A testben? A sejtjeinkben? Cselekedeteinkben? Egymásban? Kapcsolatainkban? Vagy máshol?

Kívül, belül, sehol, mindenütt ...

A „szélkapuja” egy átjáró a kint és bent között, a világ és az egyén között, az anyagi világ és a szellemi tér között. A tudat-szél pedig átjárja ezeket a világokat, összeköti és egyben megsemmisíti a határokat, nem vezet sehova, mert mindenütt jelen van.

 

“Ige a fejbe,

Fejből testbe,

Testből tettbe,

Tettből térbe,

Térből létbe,

Jelenlétbe.”

(Goda Gábor)

xxx

 

Alkotó szereplők: Bakó Tamás, Izsák Szilvia, Mayer Zita, Mózes Zoltán, Nagy Csilla, Szalay Henriett

Harcművészek: Szalkó Erika, Szalkó Zsuzsa, Szeghalmi Etelka

Zenészek: Bartek Zsolt, Philipp György

Tér: Sebestény Ferenc, Goda Gábor

Zeneszerző: Philipp György

Szövegek: Fodor Ákos, Goda Gábor, Krasznahorkai László, Seneca

Jelmeztervező: Lőrincz Kriszta, Bodóczki Antal

Kreatív technika: Papp Gábor, Hajdu Gáspár

Fénytervező, alkotó munkatárs: Kocsis Gábor

Alkotó munkatársak: Nagy Eszter, Zahra Fuladvand

Produkciós asszisztensek: Fazekas Anna, Hodován Margit

Rendező-koreográfus: Goda Gábor

 

xxx

 

Támogatók:BTF, EMMI, NKA, 77 Elektronika

Külön köszönet Havasi András Tai Chi Chuan és Shen Dao Kung Fu mesternek.