2023. május 22; 23
Artus Stúdió
fotó: Szabó R. János
Hol vagyunk mi a Vitruvius-tanulmány emberétől? Amikor a jó Leonardo éjszakánként anatómiai skicceit készítette, vajon miféle kíváncsiság vezérelte? Vajon mit talált? Mikor a kadáver megnyílik, ugyanazt az arcát mutatja, mint az élő, működő testé?
Pulzáló hálózatok tömkelege rohan végig a testünkön. Keringési rendszerek, idegpályák, izomrostok halmaza vagyunk: vér, nyirok, elektromosság, hormonok, fehérvérsejtek és antitestek, izzadtság, nyál. Ugyanígy a figyelmünk is behálózza testünket és a környezetünket egyaránt. Finom, láthatatlan hálózat alakul ki körülöttünk, bármerre is járjunk. Ez a figyelem anyagtalan, mégis tapintható. Figyeljük önmagunkat, figyeljük egymást, figyeljük környezetünket. Hangzavar van a testben. Hangzavar és metálzene.
A testünk a mindenünk, testünk az anyánk, testünk az ellenségünk, testünk a szeretőnk.
Kelemen Patrik legújabb munkájában a táncot, mint jelenséget vizsgálja. A darab egy öncélú, akaratos, szeszélyes, esetenként pedig veszélyes szubsztanciát képzel el, mely a táncosokkal és nézőközönséggel is titkos kapcsolatba lép. A térben minden érintés kutat, minden tánc boncol. Az előadók elszenvedői és megfigyelői is az eseményeknek: táncosok, alanyok, testek, emberek, érzékien szűrt zaj. Figyelmük minden pillanatban megfigyel, letapogat, külső és belső terekben gázol. Erre az útra hív meg az előadás.
A Cryptic Bodies egy egész estés előadás, amelyet Kelemen Patrik készített, és 2021 júniusában mutatták be az Artus Stúdióban, Budapesten.
A darabot erősen inspirálják az olyan ősi testi gyakorlatok, mint az egyiptomi mumifikálás, a hagyományos kínai orvoslás chi alapú testmunkája vagy a mezopotámiai okkult gyógyítási gyakorlatok. Ezen praktikák vizsgálata megvilágítja, hogyan értelmezték őseink a testi valójukat.
Ebben az összefüggésben a tánc ezen vizsgálat legfőbb eszköze, az anyag megelevenítésére tett kísérlet. Kísérlet arra, hogy hidat verjünk az ősi és a mindennapi, az archaikus és a kortárs között.
Ennek elérésére, a mű egy szokatlan színházi teret javasol – egy negyedik fal nélküli színpadot, ahol a nézők és az előadók egyaránt szabadon kószálhatnak. Ezt még inkább hangsúlyozza a színpadi homály erőteljes használata – a szcenográfia homogenizálására tett kísérlet, miközben bízik abban, hogy a nézők szabadon, tetszésük szerint nézelődhetnek. Mindezt annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a nézők önnön fizikai jelenlétére – szinte zsigeri szinten, és érzéki szintre tereljük a kritikai gondolkodást kezdeményezzünk a saját és egymáshoz való viszonyunkról.
Stáblista
társalkotók I előadók:
Ábrányi Krisztina, Alja Branc, Busa Balázs, Julija Pecnikar, Kancsó Luca, Kelemen Patrik, Oláh Balázs, Sebők Cintia, Thury Zita, Vass Imre
kosztüm I látvány
Vass Csenge
hang I zene
Porteleki Áron
média I fotó
Szabó R. János
fény
Dézsi Kata
Mentor
Karczag Éva
koncepció I koreográfia
Kelemen Patrik
partnerek
partnerek – Artus Stúdió, Nemzeti Kulturális Alap, Imre Zoltán Program, Sín Kulturális Központ
Az előadás az Arccal a halnak program és az Imre Zoltán Program támogatásával valósult meg.
stay cryptic.