Érintés paradoxon


2024. június 3.

19:00
Nemzeti Táncszínház

Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik. Az ember életében ekkor új időszámítás kezdődik. Aki érintett, az már nem objektív. Inkább őszinte. És sérülékeny. Az érintés átjárja, megragadja az ember lényét, lényegét, és szelíden vagy erőteljesen, de átveszi az irányítást. Végre. Ezért nagy a felelőssége annak, aki megérint valakit, legyen az testi, érzelmi, művészi vagy szellemi érintés.

Ami megérinthet: egy kéz, egy zene, egy film, egy könyv, egy eszme, a természet látványa, egy szó, egy mosoly vagy tekintet…

Mi az, hogy érintés?
Fizikai szinten, amikor két test összeér, valami bizonyosan érintkezik, hiszen érezzük. De mi érintkezik? Mi találkozik mivel? Test a testtel, vagyis az anyag az anyaggal találkozik?

Az anyag atomi részecskékből áll, melyek egymás körül keringenek, miközben köztük relatíve óriási tér van. Egy atomban arányaiban több a tér, mint az atomi részecskék
összessége.

Amikor két test, két anyag találkozik, az atomi részecskék sosem találkoznak, csak megközelítik egymást, míg köztük ott az üres tér. De akkor mi ér össze, amikor összeérünk? Mit érzékelünk, ha nem is érünk össze? Az üres teret?

Az érintés maga a kettőnk közti tér.
Fuga a csempék között. Elválaszt vagy összeköt?
Ami elválaszt, az összeköt. Ami összeköt, az elválaszt. Elválaszt és összeköt.
A fugában találkozunk.

Az érintés parányi méretű helye, tere = egy tágas mező, ahol találkozhatunk, ahol megtörténhetünk…

Az előadás műfaja: Artus.
A mozdulatok, a szavak, az akciók, a képek, a zene mind egyetlen és közös irányba mutatnak: belülre, középre –, amerre haladva talán érintettekké válhatunk.

(Goda Gábor)

Fotó: Dusa Gábor

További dokumentumok

Mikor-hol

Kritikák:

Turbuly Lilla: Sebezni, simogatni
Érintés paradoxon a két csempe közötti fugában – beszélgetés Goda Gábor rendező-koreográfussal

Stáblista:

Alkotó-előadók:

Bakó Tamás, Egyed Bea, Mikó Dávid, Mózes Zoltán, Szalay Henrietta

Zenészek:

Morzsa Róbert, Ölveti Mátyás, Patkós Dániel, Rovó Anna, Zombola Péter

Videotechnika:

Juhász András és Lukács Mihály

Kreatív technológia:

XORXOR

Zeneszerző:

Zombola Péter

Tér:

Sebestény Ferenc

Installációk:

Bodóczky Antal

Jelmez:

Lőrincz Kriszta

Fényterv:

Kocsis Gábor

Produkciós asszisztens:

Fazekas Anna

Rendező-koreográfus:

Goda Gábor

Támogatók: NKA, EMMI, EMET, Nemzeti Táncszínház