2025. szeptember 10. – szeptember 30. 
hétköznap 12–18 óra között

TÁRLATVEZETÉS ÉS FINISSAGE
szeptember 30. kedd, 18:00 óra

HELYSZÍN: ARTUS STÚDIÓ,
1116 Budapest, Sztregova utca 1.

Kiállításommal a víz mozgására szeretném felhívni a figyelmet, amelyben a gondolatok áramlásának metaforáját látom. A festményeimen megjelenített mesterséges vízforrások arra utalnak, hogy egy irányító kéz hozza működésbe az esőt, felidézve az ősi elképzelést, amely a természeti jelenségek megszemélyesítése révén, első isteneinket szülte. Magam is örömmel veszem át a fáradt felhők szerepét egy-egy otthoni locsolás alkalmával, amelyekkel kapcsolatos észrevételeim, bennem is új hajtásokat hoztak. A legkedvesebb motívumom a falusi kék kút, amely a bölcsesség forrásának bálványaként, a legmélyebb rétegek igazságait árasztja magából. Az égi áldást szellemünk kertjére engedve, kezdetét veszi a növényzet ceremóniája. A szertartás az esőcseppek dobolásával indul, majd a szél fúvósai bíztatják táncra a leveleket, hogy életigenlő ünnepségük a föléjük templomként tornyosuló fákhoz is eljusson. A dézsából öntött dallamok zuhatagja olykor elrejti a ritmust, amelynek lekottázási lehetőségét a növényi ornamentikában látom. Egy részletet kiemelve a hangzavarból, talán könnyebben felfedezhetjük benne a zenei törekvést. A díszítőminták sosem szakadnak el teljesen a mintául szolgáló természettől, hiszen ugyanott gyökereznek. Talán még vizet is igényelnek. Ezt a kapcsolatot szeretném ápolni egy olyan ábécével, melynek betűit levelek árnyékának körbe rajzolásával hoztam létre. Az így kapott növényi jeleket használva írtam a ceremóniához tartozó dalszövegeket a festményekre, melyek az imakönyvekhez hasonló funkciót látnak el. A réti rituálé csúcspontjai a virágok, melyeket a növényzet mosolyának tekintek. Bennük teljesedik ki a szellemi tápanyag, hivalkodó hozzáállásuk hatására válik az esemény ünnepéllyé. Az égre nyitott szirmok a győzelem illatát árasztják, mint amikor egy koncerten állva a túlcsorduló boldogság a magasba emeli kezeinket. Ilyenkor, megmártózva a létezés diadalában, igyekszünk minél nagyobb teret kitölteni saját magunkkal, hogy pózunk rímeljen az élményre. A virágok a rovarok után, talán a festőket vonzzák a leginkább. A kötődésről Claude Monet szépen szól, amikor kijelenti: „Azt hiszem, tartoztam a virágoknak azzal, hogy festővé legyek”.

A karnevál végén, miután beállt a csend, igyekszem csokorba rendezni gondolataimat. A tarka trófeák emlékeztetnek rá, hogy a tudatom milyen sötét mezőkön bolyongott, mire rájuk talált.

/

With my exhibition, I wish to draw attention to the ebb and flow of water, in which I see a metaphor for the streams of thoughts. The artificial water sources depicted in my paintings allude to a guiding hand setting the rain in motion, evoking the ancient belief that, through the personification of natural phenomena, our earliest gods were born. I gladly take on the role of tired clouds when I water my plants at home; observations connected to these moments have also brought forth new shoots within me.
My dearest motif is the rural blue well: as an idol of the fountain of wisdom, it pours out the truths of the deepest layers. Letting the celestial blessing fall upon the garden of our spirit, the ceremony of vegetation begins. The ritual opens with the drumming of raindrops, then the flutes of the wind urge the leaves to dance, so that their life- affirming celebration may reach the trees towering above them like temples. The cascade of melodies poured from the bucket sometimes hides the rhythm, whose transcription I see in plant ornamentation. By highlighting a fragment from the cacophony, perhaps we may more easily discover the musical aspiration within it.
The decorative patterns never completely detach from nature which serves as their model, for they share the same roots. Perhaps they even demand water. This connection is what I wish to nurture with an alphabet I created by tracing the outlines of leaf shadows. Using these plant-like symbols, I inscribed the lyrics of the ceremony onto the paintings, where they serve a function similar to prayer books.The highlights of the meadow ritual are the flowers, which I regard as the smile of vegetation. Within them, spiritual nourishment reaches fulfillment, and through their ostentatious attitude the event becomes a festivity. Their petals, opened to the sky, exude the fragrance of victory, such as the overflowing joy that raises our hands at a concert. Immersed in the triumph of existence, we strive to fill as much space as possible with ourselves, so that our posture rhymes with the experience. Flowers attract painters inasmuch as insects. Claude Monet speaks beautifully of this attachment when he declares: “I perhaps owe having become a painter to flowers.”

At the end of the carnival, once stillness sets in, I try to gather my thoughts into a bouquet. The colorful trophies remind me of the dark fields my consciousness wandered through before finding them.

MEGNYITÓ: 2025. szeptember 09. (kedd) 18:00 – 21:00

ZENE: Bohemian Betyars Akusztik Trio

Hétvégén előzetes egyeztetést követően tekinthető meg a kiállítás. / The exhibition may be visited on weekends by prior arrangement.
Megnyitó utáni napokon a bejárat: 1116 Budapest, Sztregova utca 1. (gyártelep főkapu, sorompó)